7

Rétegződő fitplankton és a funkcionális csoport koncepció néhány hazai mély bányató esetében Abonyi András 1 , Krasznai Enikő 2 , Padisák Judit 1 'Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200. Veszprém, Egyetem u. 10. 2 Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 4025. Debrecen, Hatvan u. 16. Kivonat:Hat hazai produktív mély bányatóban vizsgáltuk rétegződésük és fitoplanktonjuk kapcsolatát. Célunk volt a fitoplankton vertikális eloszlását leíró taxonok meghatározása, 'funkcionális csoportokba' való besorolása, valamint az egyes csoportoknak az adott tó funkcionális működése által meghatározott szerepének értelmezése. A vizsgált bányatavakban a trofogén zóna mélysége az epilimnion -, míg a biomassza mélységi maximuma a fotikus mélység által tünt meghatározottnak. Rétegzett, mezotróf tavak esetében a mélységi maximumot a T, eutróf tavak esetében a H l / S l kodonok határozták meg. A Ceratium hirundinella (Lo) mind a trofítás, mind a keveredési mélység által meghatározottan két teljesen ellentétes környezet dominanciájára volt képes. Megmutattuk, hogy megfelelően nyugodt epilimnion esetén a G kodon (Eudorina elegáns) metalimnetikus mélységi biomassza csúcs kialakítására képes. Az elemzett, jobbára mezo-eutróf bányatavak példáján kijelenthetjük, hogy e funkcionálisan mély, ugyanakkor hipolimnetikusan tápanyagban gazdag tavak epilimnionjának fitoplanktonja jobban hasonlított sekély tavak fotikus rétegére, mintsem oligotróf mély tavak epilimnetikus fitoplankonjára. Kulcsszavak: bányató, rétegződés, fitoplankton, funkcionális csoport.

Bevezetés Hőmérsékleti rétegződést célzó hazai kutatások holtágaink esetében (Teszámé és mtsi., 2003; Borics és mtsi., 2008; Krasznai és mtsi., 2010) azok jelentős száma, hasznosításuk és biológiai minősítésük miatt is indokolt. Holtágaink mellett mesterséges bányatavaink azok, melyek sajátos morfológiájuk következtében hazai viszonylatban is lehetővé tesznek rétegződéshez kapcsolódó kutatásokat. Mivel a müvelésük felhagyását követően hosszabb távon is oligotróf állapotban maradhatnak (Kattner és mtsi., 2000), olyan alapvető folyamatok tanulmányozását tehetik lehetővé, melyek természetes tavakon csak jelentős vízmélység mellett jelentkeznek. Reynolds és mtsi. (2002) munkája a környezeti háttérmintázatokat is figyelembe vevő, és a fitoplanktont funkcionális csoportokba rendező koncepciója nemcsak minősítést, de egy adott fítoplankton-asszociáció jobb megértését is lehetővé teszi. A fitoplankton alapú minősítés mind tavak (Padisák és mtsi., 2006), mind folyók (Borics és mtsi., 2007) esetében aktuális elvárás, mely a fitoplankton asszociációk minél mélyebb ismeretét veszi alapul. 2007 őszén 12 mély bányatavunkat mintáztunk rétegződésük leírása céljából (Abonyi és mtsi., 2009), melyet fitoplankton mintavétellel egészítettünk ki. Rétegzett tavak fitoplanktonjának elemzése azok minősítése szemponjából azért is érdekes, mert a fitoplankton inhomogén vertikális eloszlása a reprezentatív minta kijelölését megnehezíti. Hat bányatavunkat vizsgáltuk, választ keresve az alábbiakra: Mely fitoplankton taxonok dominálnak a vízoszlopban? Ezek közül melyek mutatnak jelentős vertikális különbségeket? Találunk-e összefüggést a rétegződés és a fitoplankton vertikális eloszlása között? A vertikális eloszlás milyen funkcionális csoportokkal írható le, és azok hogyan oszlanak el? Anyag és módszer Mintavételi helyek bemutatása A mintavételi helyek bemutatását Abonyi és mtsi. (2009) munkája tartalmazza. Jelen munkánkban Öskü, Kurityán, Ormosbánya északi és déli, Herbolya és Nyékládháza bányatavakat elemezzük. Ezek a bányatavak hipolimnetikus P koncentrációja bizonyult magasabbnak, ahol a N redukált formája dominált. Kivételt Öskü képzett, ahol a hipolimnetikusan a NO3-N dominált. A kiválasztott bányatavak további jellegzetessége volt az oxiklin, mely a nyékládházi bányató estében csak a fenék közvetlen közelében jelentkezett, azonban a többi bányató markáns oxikus és anoxikus rétegre különült el. Mintavételi módszerek A fitoplankton mintákat Ruttner-féle mintavevővel gyűjtöttük. Az egyes tavakon az eufotikus rétegen belül méterenként, az afotikus rétegben kettő-öt méterenként mintáztunk. Az eufotikus réteget Secchi korong alapján becsültük Ormosbánya Észak és Dél, valamint Herbolya esetén 2,5 - ös, míg Kurityán, Öskü és Nyékládháza bányatavainak esetében 2,7 szorzóval. A mintákat a helyszínen Lugol oldattal tartósítottuk.

Vizsgálati módszerek A fitoplankton mintákat Leica DMIL fordított mikroszkóppal vizsgáltuk, Utermöhl (1958) módszerével számoltuk, a biomassza becsléséhez pedig az Opticount programot (http:// science.do-mix.de/software opticount.php) használtuk. Az egyes mintákban legkevesebb 400 ülepedési egységet számoltunk, mely statisztikailag maximálisan 10 % - os hibahatárt eredményez (Lund et al, 1958). Az egyes mintákban fellelt taxonokat Reynoldsés mtsi. (2002) és Padisák és mtsi. (2009) munkái alapján sorultuk fúncionális csoportokba. Eredmények A fitoplankton biomassza a legtöbb esetben az epilimnionban koncentrálódott. Legalacsonyabb biomasszát mutató bányatavak voltak Nyékládháza (0,4-0,8 mgl"1), Öskü (0,2-1,8 mgl"1), Ormosbánya D (0,5-2,7 mgl"1),Kurityán (0,5-3,5 mgl"1). Magasabb biomassza jellemezte a Herbolya (5-22 mgl"1), valamint Ormosbánya É. (5-120 mgl"') bányatavakat. Az egyes bányatavak fitoplanktonjának eloszlását az 1-2. ábra II. oszlopa mutatja be. Az Öskü bányató homoterm epilimnionján belül is egyes kodonok jelentős vertikális különbségeket alakítottak ki. Az XI /X2 kodonok (Chlorella sp., Chlamydomonas sp) alapjaiban határozták meg a biomassza vertikális eloszlását. A felszíni kevert rétegben jelen volt a B/C (Cyclotella sp.) kodon. A mélységgel az adott biomasszán belül a J (Tetraedron triangulare, Tetraedron minimum) és K (Aphanocapsa delicatissima) kodonok dominanciája növekedett. A P (Cosmarium polygonum v. depressum, Staurastrum manfeldtii v. manfeldtii) kodon a felszíni előfordulás mellett a fotikus réteg alján is előfordult. A Kurityán bányató fitoplanktonját az T (Planctonema lauterbornii) kodon dominálta, mely a vízfelszíni biomasszája mellett 3 m-en mélységi maximumot mutatott. Mélységi biomassza maximumot produkált 6-8 m mélységben a G (Eudorina elegáns) kodon. A J kodonba tartozó Schroederia setigera, Tetraedron triangulare és Tetraedron minimum relatív biomassza aránya a mélységgel növekedett. Az egyes mélységekben egyenletes eloszlást mutató P (Closterium acutum v. variabile) kodon relaív aránya csak a mélyebb rétegekben volt jelentős. A legalsó rétegekben jelen volt még az D (Centrales spp.) kodon. Ormosbánya északi bányatavának fitoplanktonját a felszínen Ceratium hirundinella (L0) és Hl (Aphanizomenon issatschenkoi, Aphanizomenon ovalisporum) kodonok dominálták. Az L 0 (Merismopedia glauca) kodon a 4 m alatti régióban is jelen volt. Biomasszában nem dominált, de 2 m-es mélységig jelen voltak az X2 (Chromulina minima, Rhodomonas minuta) és Y (Cryptomonas sp.) kodonok. Összes biomasszában nem észrevehető, de saját vertikális eloszlásban mélységi maximumot mutató kodon volt a P (Closterium acutum v. variabile). A fent említett bányatavak fitoplanktonjának vertikális eloszlását, és az azokat meghatározó kodonok százalékos megoszlását az 1. ábra mutatja.

8

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. I. T (°C) & oldott oxigén (mg L"1) 10 20 30 Q0

biomassza ( m g L )

kodonok eloszlása 25% 50% 75% 100°/c

-•-old. oxig. T^vízhő pH 7,5 p|_| 8 , 0

8,5

T (°C) & oldott oxigén (mg L"1) 20 30 10

b) O) 8

io

n

15

•at

20 T (°C) & oldott oxigén (mg L"1)

• Chloro • B a c i l l D C r v n t o • DesmidDVolv s Egyéb 0

biomassza ( m g L"1) 1 2 3 4

5

• Klebso • C h l o r o DDesmid •Volv ^Egyéb biomassza ( m g L"1) 25 50 7 5 1 0 0 125

• X1/X2 D J S P D B IC 0K EB Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100%

• T •P 0%

• J EUG fflEgyéb

E3K

DD

kodonok eloszlása 25% 50% 75% 100%

•Cyanobacteria " d l 0 OH1 «Egyéb •Dinophyta DEgyéb 1. ábra a) Öskü b) Kurityán c) Ormosbánya É. bányatavak I. rétegződést leíró oldott oxigén, vízhőmérséklet és pH vertikális változásai II. fitoplankton vertikális eloszlása III. az egyes mélységi fitoplankton minták biomasszájának kodonok szerinti megoszlása. 5,0

p H

6,0

Ormosbánya déli bányatavának fitoplanktonját az T kodonba tartozó Planctonema lauterbornii határozta meg, mely 5 men mélységi biomassza maximumot mutatott. Kísérő kodonok voltak a K (Aphanocapsa delicatissima), P (Cosmarium phaseolus) és B/C (Cyclotella sp.). Herbolya esetében az D (Fragilaria acus, Fragilaria sp.) kodon egyenletes biomassza eloszlása mellett a mélységi fitoplankton biomassza kialakulásáért az SÍ (Pseudanabaena limnetica) és H l {Aphanizomenon ovalisporum) kodonok voltak felelősek. A J (Schroederia setigera, Tetraedron minimum) kodon százalékos aránya a mélységgel csökkent, azonban a 2 m-es mélységében önmagában maximumot mutatott. Kivételesen a felszíni kodonnak bizonyult az L 0 (Peridinium sp.). A nyékládházi bányató fitoplantonjának vertikális profilját a J (Chlorococcales sp.) kodon csökkenése, az egyenletes eloszlást mutató X2 (Rhodomonas minuta, Chromulina minima) és H l (Aphanizomenon issatschenkoi) kodonok, valamint az L 0 (Ceratium hirundinella) mélységi maximuma határozta meg. A mélyebb rétegekben megjelenő taxon volt az Elakatothrix gelatinosa (F). Ezen bányatavak fitoplanktonjának vertikális profilját, és az azokat meghatározó kodonok százalékos megoszlását az 2. ábra mutatja be.

Diszkusszió A vizsgált bányatavak Nyékládháza kivételével funkcionálisan mély tavak. Habár a sekély/mély tavak elkülönítésében gyakorlatnak számító 10-12 m-es elméleti mélységet az ormosbányai és Herbolya bányatavak épphogy csak meghaladják, ezen extrém kis felszínnel (<0,1 km 2 ) rendelkező tavaink funcionálisan bizonyosan mélyek. A kis felszínhez viszonyított relatív nagy (Herbolya, ormosbányai tavak) és valódi (Öskü, Kurityán) mélység alapjaiban határozza meg e tavak működését: a keveredési mélységüket, rétegződésük stabilitását, így a tápanyag elérhetőséget, a biomasszát, a fényklímán keresztül pedig újra pl. a keveredési mélységet. A hat bányató funkcionális mélységeit a 3. ábra mutatja. A tapasztalt mélységi vízhőmérséklet értékek (1-2. ábra I. oszlop) tavasztól őszig fennálló stabil rétegződésre engednek következtetni (Kurityán esetében a fenék közeli 5-5,5 °C mutatja a tó március közepére tehető utolsó felkevert állapotot). Az 12. ábrán vázolt rétegződési ábrákat a fitoplankton biomassza eloszlásaival összevetve elmondható, hogy a trofogén zóna mélysége minden esetben az epilimnion mélységéig számitható, igaz ez olyan extrém esetre is, ahol a fotikus rétegvas-

9

tagság az epilimnion 1/3-a (Ormosbánya É.). Homoterm, vagyis felkevert állapotban lévő epilimnionon belül is (Öskü la. ábra, Ormosbánya Dél 2a. ábra, Nyékládháza 2c. ábra) jelentős változásokat tapasztaltunk, mind az össz-biomassza vertikális eloszlásában, mind pedig az azokat meghatározó kodonok öszszetételében. A fitoplankton mélységi maximumát általában oligotróf tavakon tanulmányozták, mely kialakulásához szükséges i) az eufotikus/afotikus mélységhatár a keveredési mélységnél mélyebben helyezkedjen el ii) kellően hosszan tartó stabil rétegződés iii) epilimnetikus tápanyaghiány (Padisák és mtsi., 2003a). Az első kritériumot a 3. ábra alapján Öskü, Kurityán, Ormosbánya Dél és Nyékládháza teljesítik, melyek közül három stabilan rétegződik (Öskü RWCS: 150, Kurityán: 356, OrmosbáI. T (°C) & oldott oxigén (mg L 1 ) 0 10 20 30 1 1 01 > F-i

nya Dél: 316 (Abonyi és mtsi., 2009). Az epilimnetikus tápanyag-hiány nem feltétlenül teljesül, azonban éppen Ormosbánya déli és Kurityán bányatavak epilimnionjában domináló taxon volt a Planctonema lauterbornii (T), mely alacsony trofitású mély tavak epilimnionjában is előfordul (Leitäo és mtsi., 2003). N hiányt toleráló, mezotróf tavak epilimnionjára jellemző kodon volt a P (Öskü: Cosmarium polygonum v. depressum, Staurastrum manfeldtii v. manfeldtii', Kurityán: Closterium acutum v. variabile). Továbbá, epilimnetikusan előforduló heterocitás taxonok (Aphanizomenon issatchenkoi, Aphanizomenon ovalisporum) is indikáltak alacsony elérhető N forrást, mind az alacsony trofitású Nyékládháza, mind pedig a hipertróf Ormosbánya É. bányató estében.

II. biomassza (mg L~1) 0

0%

0

• K l e b s o • B a c i l l DCyano •Egyéb biomassza (mg L~1) 0 5 10 15 20 25

5,0 pH 6,0 T (°C) & oldott oxigén (mg L 1 ) ' n in 20 ^n

kodonok eloszlása 25% 50% 75% 100%

I •T DK BP • B/C • Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100%

O) l/l

•0)

•O) E N >

4,0 4,5

c

\ '

5,0 5,5 6,0 6,5 pH T (°C)& oldott oxigén (mg L 1 ) 0 10 20 30

10 J • Bacill DChloro D C y a n o • Dino • Egyéb biomassza (mg L~1) 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 0 2 4 6

•D DS1 DJ • H1 DLo S Egyéb kodonok eloszlása 0% 25% 50% 75% 100%

}

•J DLo 19X2 "Chloro DChryso DCrypto Finiw/* IDCyano —1 . ~ m r— fflEgyéb iL •— H .1. EHEgyéb JDino 2. ábra a) Ormosbánya Dél b) Herbolya c) Nyékládháza bányatavak I. rétegződést leíró oldott oxigén, vízhőmérséklet és pH vertikális változásai II. fitoplankton vertikális eloszlása III. az egyes mélységi fitoplankton minták biomasszájának kodonok szerinti megoszlása. old. oxig. 3

vízhő.

8

A vizsgált bányatavak mintáiban fellelhető 15 leggyakoribb kodont, és az azokat alkotó leggyakoribb taxonokat az 1. táblázat tartalmazza. A leggyakrabban előforduló J kodonról Padisák és mtsi. (2003b) sekély tavak példáján megállapították, hogy az, mint kísérő kodon szinte az összes mellett előfordulhat. Kitűnik a sekély, felkevert rendszerekben előforduló kodo-

nok dominanciája (X2, XI, MP, D), valamint a kifejezetten eutróf/hipertróf állapatokat indikáló kodonok (K, Hl, W l ) gyakori előfordulása. Az alacsony trofitást jelző kodonok (F, X3) bár több mintából előkerültek, sohasem dominálták jelentős mértékben a biomasszát.

10

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ.

Tipikusan rétegzett tavakra jellemző kodonok voltak a P, L„ és T, melyek közül csak a két utóbbi tudott dominanciát kialakítani felszíni, vagy mélységi maximummal (Ceratium hirundinellá), fotikus rétegben mélységi maximummal (Planctonema lauterbornii). Az 1. táblázatból láthatjuk, hogy nem a gyakori kodonokról van szó, azonban előfordulásuk esetében meghatározóak voltak. A Kurityán esetében tapasztalt mélységi G ko-

don maximum azért érdekes, mert metalimnionban előforduló kodonokat (Z, R, V) nem mutattunk ki mintáinkból, azonban a rendkívül stabil rétegződés, és 'nyugvó' epilimnion (lb. ábra I. oszlop, vízhőmérséklet egyenletes csökkenése) magyarázza az Eudorina elegáns tápanyagban gazdagabb, metalimnetikus preferenciáját.

Kur

Her c

d

OrD OrE Nye E

L

c

c

I

1 2 z 1=1 z max OZgpj i z e u f uz o x •epi euf ox 3. ábra a) az egyes bányatavak maximális -, epilimnion -, eufórikus -, oxikus - mélysége b) ugyan ezen értékek maximális mélységhez viszonyított százalékos értékei Ösk - Öskü, Kur-Kurityán, Her-Herbolya, OrD-Ormosbánya Dél, OrE-Ormosbánya E„ Nye - Nyékládháza 1. táblázat 10 m mélységig elemzett leggyakoribb 15 kodon, valamint a kodonokat alkotó első három leggyakoribb taxon (a kodonok melletti darabszám a kodonok előfordulási száma az 1-2. ábra III. oszlop mintáiban)

•max

Kodon J \2 D XI P K HI F W1 Y X3 Lo T SI W2

db 127 80 58 42 33 31 28 25 22 22 21 19 15 10 9

Tetraedron minimum Chromulina minima Cyclotella sp. (5um) Chlorella sp. Closterium acutum v. variabile Aphanocapsa delicatissima Aphanizomenon issatschenkoi Oocystis lacustris Carleria sp. Cryptomonas marssonii Chrysococcus rufescens Merismopedia glauca Planctonema lauterbornii Pseudanabaena limnetica Trachelomonas woycickii

2. Elakatohtrix spirochroma Rhodomonas minuta Centrales sp.(8um) Monoraphidium minutum Cosmarium tenue Aphanocapsa sp. Aphanizomenon ovalisporum Elakatothrix gelatinosa Trachelomonas planctonica Cryptomonas sp. Kephyrion rubriclaustri Merismopedia tenuissima

3. Laeerheimia hindakii Chlamydomonas sp. Nitzschia acicularis Monoraphidium convolutum Cosmarium polygonum v. depressum Aphanocapsa parasitica Anabaena sp. Oocystis parva Trachelomonas sp. Cryptomonas ovata Schroederia setigera Ceratium hirundinella

-

Planktolyngbya Trachelomonas

Fontos megállapításaink tehát, hogy a vizsgált bányatavak esetében a trofogén zóna mélysége az epilimnion mélysége, míg a biomassza mélységi maximum a fotikus mélység által tünt meghatározottnak, vagyis az epilimnetikus mélységektől 'függetlenül' minden esetben találtunk a fotikus/afotikus réteghatáron maximális biomasszát mutató kodont. Rétegzett, mezotróf tavak esetében ez a T (Kurityán, Ormosbánya D.), eutróf esetében a H l / S l (Herbolya) kodonok voltak. A Ceratium hirundinella (L0), mint sekély-mély, oligotróf-eutróf tavakra is jellemző kodon, jelen esetben mind a trofitás, mind a keveredési mélység által meghatározottan teljesen ellentétes környezet dominanciájára is képes volt (Ormosbánya E., Nyékládháza). A jobbára mezo-eutróf bányatavak példáján láthattuk, hogy ezen funkcionálisan mély, ugyanakkor hipolimnetikusan tápanyag-gazdag tavak epilimnionjának fitoplanktonja talán jobban hasonlít sekély tavak fotikus rétegére, mintsem oligotróf mély tavak epilimnetikus fitoplankonjára. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Sziszter Ferenc, Laskó Miklós (EMHE), és Bierling István segítségét a fenti bányatavak mintázásánál. A kutatást az OTKA (K 75552) támogatta.

limnetica volvocina

-

Trachelomonas

volvocinopsis

Irodalom Abonyi, A., Krasznai E., Padisák J. (2009): Hazai mély bányatavaink rétegződési sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 89: 80-84. Borics, G., G. Várbíró, I. Grigorszky, E. Krasznai, S. Szabó, K. T. Kiss (2007): A new evaluation technique of potamoplankton for the assessemnt of the ecological status of rivers. Large Rivers, 17. Archiv für Hydrobiologie Supplement 161: 465-486. Borics, G., Krasznai E., Várbíró G., Abonyi A., Grigorszky I., Szabó S. (2008): Néhány Tisza-menti holtág jellegzetes fitoplankton asszociációi. Hidrológiai Közlöny 88: 34-36. Krasznai, E., G. Borics, G. Várbíró, A. Abonyi, J. Padisák, Cs. Deák, B. Tótmérész (2010): Characteristics of the pelagic phytoplankton in shallow oxbows. Hydrobiologia 639: 173-184. Kattner, E., Schwarz,D., Maier, G. (2000): Eutrophication of gravel pit lakes which are situated in close vicinity to the River Donau: water and nutrient Transport. Limnologica 30: 261-270. Leitäo, M., S. M. Morata, S. Rodriguez & J. P. Vergon, (2003): The effect of perturbations on phytoplankton assemblages in a deep reservoir (Vouglans, France). Hydrobiologia 502: 73-83. Lund, J. W. G., C. Kipling & E. D. Leeren (1958): The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimation by counting. Hydrobiologia 11: 143-170.

11 Padisák, J., F. A. R. Barbosa, R. Koschel, L. Krienitz (2003a): Deep layer cyanoprokaryota maxima are constitutional features of lakes: examples from temperate and tropical regions. Arch. Hydrobiol. Spec. Issues Advanc. in Limnol. 58: 175-199. Padisák, J., G. Borics, G. Fehér, I. Grigorszky, I. Oldal, A. Schmidt, Zs. Zámbóné-Doma (2003b): Dominant species, functional assemblages and frequency of equilibrium phases in late summer phytoplankton assemblages in Hungarian small shallow lakes. Hydrobiologia 502: 157-168. Padisák, J., I. Grigorszky, G. Borics, E. Soróczki-Pintér (2006): Use of phytoplankton assemblages for monitoring ecological status of lakes within the Water Framework Directive: The assemblage index. Hydrobiologia 553: 1-14.

Padisák, J., L. O. Crosetti & L. Naselli-Flores (2009): Use and misuse in the application of the phytoplankton functional classification: a critical review with updates Hydrobiologia, DOI 10.1007/s 10750008-9645-0. Reynolds, C. S., V. Huszár, C. Kruk, L. Naselli-Flores & S. Melo (2002): Towards a functional classification of the freshwater phytoplankton. J Plankton Res. 24: 417-428. Teszárné, N. M., Márialigeti K., Végvári P., Csépes E., Bancsi I. (2003): Stratification analysis of the Óhalász Ox-bow of the River Tisza (Kisköre Reservoir, Hungary). Hydrobiology 506: 37-44. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton- Methodik. Mitt. Int. Ver. Theor. Angew. Limnol. 9: 1-38. http://science.do-mix.de/software_opticount.php

Phytoplankton functional groups and the vertical distribution of phytoplankton in some Hungarian deep pit lakes Abonyi, A., Krasznai, E., Padisák, J. Abstract:The present study was carried out in six, mainly meso-eutrophic deep pit lakes of Hungary. The vertical distribution of the phytoplankton and of its 'fitoplankton functional groups' were definied in relation to the observed stratification patterns. We conclude, that the trophic zones were not restricted to epilimnion, and the deep biomass maxima were determined by light availability. In case of strong stratification of mesotrophic ecosystems, the vertical distribution of phytoplankton biomass were dominated by codon T (Planctonema lauterbornii). In stratified eutrophic systems, the deep phytoplankton biomass was provided by codon HI (Aphanizomenon ovalisporum) and St (Pseudanabaena limnetica). Ceratium hirundinella (L0) could dominate in contrasing situations caused by the actual trophic states and mixing regimes. Should the case occur standing epilimnion, the codon G (Eudorina elegáns) can accumulate in the transitional layers of metalimnion. We concluded that the phytoplankton assotiations of stratified mezo-eutrophic ecosystems may be more similar to the photic zones of shallow lakes than to epilimnetic phytoplankton assotiations of stratified, deep, clear lakes. Keywords: pit lake, stratification, phytoplankton, functional groups.

Különböző hasznosítású Tisza-menti holtmedrek halfaunája Antal László, Mozsár Attila, Czeglédi István Debreceni Egyetem TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat:

A 2009 és 2010-es évben lehetőségünk nyílt néhány, eltérő hasznosítású Tisza-menti holtmederben (Hordódi-Holt-Tisza, Háromágú, Szartos, Nagy-morotva, Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva) halfaunisztikai felmérést végezni. A vizsgálatokkal a hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékkel bíró holtmedreink halállományával kapcsolatos ismereteinket kívántuk böviteni. Kíváncsiak voltunk továbbá, hogy a különböző védettségi fokozatú, illetve hasznosítású holtmedrek halfaunájában milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetőek fel. Az eltérő hasznosítási mód ellenére az egyes vízterekre jellemző halállomány-összetétel meglehetősen hasonló képet mutatott. A természetvédelmi szempontból értékes fajok kis számban, míg a faunaidegen halfajok nagyobb tömegben voltak jelen. A 2010. év szélsőséges vízjárása jelentős hatást gyakorolt holtmedreinkre és azok halállományára is. Az ivás sikerességében és az ivadékok fejlődésében is kiemelkedőnek tekinthető ez az év. Az áradásnak köszönhetően több olyan reofil faj is megjelent a vizsgált területeken, melyek nem tekinthetőek a halfauna állandó tagjainak. Kulcsszavak: természetvédelem, faunisztika, invazív.

Bevezetés: Magyarország vizes élőhelyei, köztük Tisza-menti holtmedreink európai szinten is egyedülállóak, páratlan természeti értéket képviselnek (K. Szilágyi 1998; Zsuga 2003; Wittner és mtsai. 2004; Tóth és mtsai. 2006), a természetvédelem komoly figyelmet fordít rájuk, sokuk áll hazai és/ vagy nemzetközi védelem alatt. A hazai több, mint kétszáz holtmeder közül 50 fokozottan védett ( P á l f a i 2001), a kizárólagos természetvédelmi hasznosítás mellett a legkülönbözőbb hasznosítási formák is megjelennek, úgy mint az ökoturizmus, horgászat, öntözővíz kitermelés, belvíztározás és még sok egyéb. Munkánkkal e halfaunisztikai szempontból kevésbé kutatott víztértípus faunájáról kívántunk adatot szolgáltatni, továbbá kíváncsiak voltunk, hogy az általunk vizsgált különböző hasznosítású vizek halállományában milyen eltérések vagy hasonlóságok fedezhetőek fel. Anyag és módszer: A Tiszavalki-medence a Kiskörei-víztározó (Tisza-tó) négy medencéje közül a legészakibb, mind a négy mintázott holtmeder a medence tényleges tározóterétől keletre helyezkedik el (1. ábra). A Hordódi-Holt-Tisza és a Három-ágú kizárólagos természetvédelmi hasznosítás alatt álló, szentély-típusú holtmedrek, melyek egész évben látogatási tilalmat élveznek. A tározótértől és az élő Tiszától meglehetősen elzárt, idős holtmedrek. A nyugatabbra található Szartos és Nagy-morotva bölcs hasznosítású, védett területek, látogatási tilalmat az évnek csak bizonyos részében élveznek, máskor a turizmus és a horgászati hasznosítás jellemzi. A

Szartos a tározótérrel élénk kapcsolatot tart, a Nagy-morotva az előbbin keresztül közvetve kapcsolódik a tározótérhez és közvetlenül az élő Tiszához. A Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva (/. ábra) nem védett; vizét - a Rakamaz és Tiszanagyfalu között található vízkivételi műtárgy segítségével — öntözési célra is felhasználják, továbbá horgászati hasznosítás alatt áll. A vízutánpótlás időszakos és zsilippel, ill. szivattyúzással szabályozott. Vizsgálatainkat 2009-ben és 2010-ben végeztük, a Tiszatavi holtmedrek esetében évenkénti három mintavételre került sor, míg a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotván évenként egyszeri, nyári mintavételre volt lehetőségünk. A halászat során mind az öt víztest esetében az Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokollnak megfelelően jártunk el. A csónakos mintavételek során a Tiszavalki-medence holtmedrei esetében a mintázott szakasz 3x100 méter volt, míg a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagymorotva esetében 2x(3x 100) métert jelöltünk ki, mivel a víztest két nagyobb, nyílt vízfelülettel is rendelkező végét mintavételi szempontból külön víztestnek tekintettük. Minden esetben törekedtünk arra, hogy a mintavételi helyszínek az élőhelyre reprezentatívak legyenek. A mintavételi szakaszok hosszát GPS készülék segítségével mértük, kezdő és végpontjaikat rögzítettük. A halászatokat minden esetben egy német gyártmányú Hans Grassl IG200/2B típusú, akkumulátorról üzemelő kutató elektromos mintavételi eszközzel végeztük.

2011_Phytoplankton functional groups and the vertical distribution ...

Page 2 of 60. 8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. I . T (°C) & oldott oxigén (mg L"1. ) Q 0 10 2 0 30. biomassza (mg L ) kodonok eloszlása. 25% 50% 75%. -•-old. oxig. T^vízh ő. pH. b). 7,5 p|_| 8,0. 100°/c. 8,5. T (°C) & oldott oxigén (mg L"1. ) O). •at. 8 i o. n 15. 10 20 30. • Chloro •BacillDCrvnto. • DesmidDVolv s ...

5MB Sizes 0 Downloads 88 Views

Recommend Documents

NEWSLETTER DISTRIBUTION CHANGE Waverly ... -
Larry Schueren, Treasurer. 909 Lasswade. 339-3939 ... [email protected] Jim Butler. 1002 Lasswade. 933-9005 [email protected] Emilie Rietow.

Vertical Integration, Foreclosure, and Upstream ...
Feb 7, 2010 - wholesale broadband services to unintegrated downstream firms, which ...... for local loop unbundling investments (e.g., low rates for colocation.

Horizontal and Vertical Lines
... is a constant, makes a. line. The slope is. When. , there is. , where is a constant, makes a. line. The slope is. The -intercept is ______. Homework: p. 303 C1 #4-7.

Vertical Linkages and the Collapse of Global Trade
http://www.aeaweb.org/articles.php?doi=10.1257/aer.101.3.308 ... linkages. The framework we use draws from ..... Comparing (6) to (5), both gross exports and.

Employer Learning, Productivity and the Earnings Distribution ...
Feb 28, 2011 - of years for productivity differences to be priced into wages. ... highly skilled workers, should be more similar to the college graduates sample.

Vertical Integration.pdf
Retrying... Download. Connect more apps... Try one of the apps below to open or edit this item. Vertical Integration.pdf. Vertical Integration.pdf. Open. Extract.

pdf-1835\neogene-and-quaternary-vertical-tectonics-in-the-south ...
There was a problem previewing this document. Retrying... Download. Connect more apps... Try one of the apps below to open or edit this item.

Vertical Linkages and the Collapse of Global Trade
The framework we use draws from Robert C. Johnson and Guillermo Noguera (2010) .... we note that our framework generates a decline in world trade of 11%, which is close to the actual decline of 15%. This is a ... shares play an additional role in exp

Distribution Tracking As of 24082014 @ 14:00 hrs -
100000. Bardiya. Food (NRs). $15,000. Bardiya. Medical Camp (USD). 50,000 - 100,000. Dang. Banke. Help Age. Kailali. Food (NRs). 160,000. DCA. Kailali. Food, NFI, WASH and temp shelter. Surkhet. Banke. OXFAM. Banke. WASH & EFSVL. GBP 100,000. Bardiya